Helló Világ! Köszöntelek!
Szervusz Világ, Neked beszélek!
Mert ma már ilyent is lehet. Remélem, sok mindenről fogunk majd beszélgetni; tudományokról és áltudományokról, persze nem akadémiai szinten. A lényeg pedig az irodalom, próza és líra vegyesen, igaz, csak a saját produkcióimból. Hátha valakinek a lelkében fellép majd egy érzésre egy rezonancia, és akkor közösen tudjuk erősíteni a kiváltó hullám amplitúdóját.
Hát áldjon meg a Teremtő bennünket pár szép pillanattal, és néha egy kis sikerélménnyel!
Így legyen, Ámen!
Utoljára a "Cigányok szamarával" egy kis vidámságot akartam a bejegyzésembe csempészni, mert a jókedv, ha nem is égigérő, azért mégis jót tesz a lelki üdvösségünknek, vagy ha annak nem is, hát a lelki állapotunknak…
Amint ígértem, a lehetőségekhez képest kerüljük majd az egyhangúságot. Sétánk -reméljük- változatos tájakon, hegy-völgyes vidéken halad át, és az lenne a jó, ha minden új…
Mivel nálunk szinte közmondás-szerűen használjuk azt a kifejezést, hogy "Három a magyar igazság", ezért most még én is leírtam szavakkal a bejegyzés számát, de a negyediknél, ha még lesz…
Hát ez egyszerűen rémisztő Már itt vagyunk, mondhatjuk pár óra múlva, az év leghosszabb napjánál. Pedig mintha csak most lett volna, hogy itt az udvarban magasra kellett hánynom a havat. Nem is lehet azt mondani, hogy nagy tél…
Ami azt illeti, több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a mostani űrhajósunk, Simonyi Károly édesapjának, a Műegyetem azonos nevű hatalamas lángelméjű professzorának előadásait hallgatva, először hallottam a…